Oldal információ


Futó történetek
1x06 - Macskaszezon


1x13 - Még a rossz pénz is


1x13 - Életcél
Legújabb hozzászólások
· Igen pontosan, a csa...
· Jól sejtem, h az ind...
· Halihó :) Ha maga a...
· Köszönjük szépen, ig...
· Sok kitartást!
· Szegény lányok. Mind...
· A Tray importerrel n...
· Köszönöm.:) Azt his...
· Hanna nagyon fura íg...
· Gyönyörűek lettek a ...
Fórumtémák
Legújabb témák
· Szólánc
· Összetett szavak
· Beszélgetés a Sims 2...
· Hibabejelentés
· Szóképző
Legnépszerűbb témák
· Barkochba [172]
· Szólánc [70]
· Összetett szavak [34]
· Az, aki utánam ír... [34]
· Szinonima-kereső [27]
Vendég Vasárnap - Scott Belsky: A megvalósítás - Hogy az ötlet valóra váljon
Vendég Vasárnap

 


Scott Belsky: A megvalósítás – Hogy az ötlet valóra váljon

 

 

 

Nem tudom, ki hogy van vele, de én általában szoktam értékelni a kötelező olvasmányokat, amiket feladnak nekünk. Mostanában gyakori beszédtéma a barátaimmal, hogy kinek melyik volt a kedvenc gimis kötelező olvasmánya. Mert akkor még ráértünk olvasni, már ha a kedvünk és a csillagok együttállása, illetve a környező felületek sugárzó hőmérséklete adott volt. Egyetemen ezzel szemben már erősen szelektálja az ember, hogy mit tud elolvasni, és mit nem. És úgy érzem, hogy jól döntöttem, mikor belevágtam a címben említett könyvbe. Építésmenedzsmentből adták fel, viszont nem kifejezetten építészeknek szól, hanem leginkább a kreatív embereknek, ez alapján pedig úgy érzem, meg kell veletek is osztanom ezt a művet.

 

Aki úgy érzi, hogy már csak egy kis löket kell ahhoz, hogy valamelyik ötlete megvalósuljon, az a Tovább… mögött hasznos információkat olvashat arról, hogyan tudja magát könnyebben elkötelezni az adott projekt mellett.

 

Nem titkolt szándékom, hogy minél többen vegyétek rá magatokat, hogy felüssétek ezt a könyvet, mert remélem, hogy hozzám hasonlóan sokakat aktívabb ötletmegvalósításra sarkallhat. Mint ahogy Belsky is leírja: egy kreatív projekt 1% ötlet, és 99% kőkemény megvalósítás, ami izzadtságos munka, és közel sem olyan magasztos, mint ötleteket gyártani.

Rengeteg tippet olvashatunk arról, hogyan osszuk be jobban az időnket, hogyan motiváljuk magunkat, hogyan érjük el, hogy kedvünk legyen csinálni a feladatainkat. Mióta elolvastam ezt a könyvet, úgy érzem, hogy kétszer annyi munkát végzek el ugyanannyi idő alatt, és mégsem érzem magam sokkal fáradtabbnak, mint ezelőtt.


Természetesen ez a téma is olyan, mint a fogyás: kemény munka és kitartás nélkül nincs olyan csodaszer, ami megoldaná helyettünk a gondokat. Az író többször is emlékeztet erre, és számos olyan példát vonultat fel (többnyire sikeres kreatívok interjúi alapján), ahol a siker a kitartásnak és az emberfelettinek hitt teljesítmény eredménye volt.

Az olvasottakat pedig nem csak a világmegdöntő ötletek véghezviteléhez használhatjuk, hanem a leghétköznapibb dolgokhoz is, amik bármilyen minimális tervezést is igényelnek.

 

És hogy ne csak alátámasztás nélkül magasztaljam a könyvet, íme azok a tippek, amiket én a legeredményesebbnek éreztem:

 

Két perces szabály: Ha valamit csak két perc elintézni, akkor ne álljunk neki listát készíteni róla, ne halogassuk, hanem vágjunk bele azonnal. A gyors elkészülés sikerélményt ad, ami pedig löketet a következő feladathoz. Rengeteg olyan dolgot intéztem el hosszas halogatás után, ami igazából nem is tartott sokáig, és jó érzés volt arra gondolni, hogy végül milyen könnyedén megoldottam az adott feladatokat.

 

Listázzuk a félretett feladatokat: Ha egy projekt közepén vagyunk, és eszünkbe jut valami távolabbi terv, mondjuk sims tale esetében egy következő évad ötlete, akkor írjuk le minél pontosabban, aztán tegyük félre. Így tudjuk, hogy nem feledkezünk majd meg róla, és nem fog megtelni a memóriánk olyan dolgokkal, amik éppen nem aktuálisak még, helyette pedig a folyamatban lévő projektre tudunk figyelni. Ehhez a módszerez célszerű beiktatni rendszeresen egy kis időt (mondjuk hetente vagy havonta egy napot), amikor átnézzük a hosszútávú terveinket. Ha hagyjuk őket ülepedni, akkor esetleg arra is rájöhetünk, hogy nem annyira jó az ötlet, mint először gondoltuk, így aztán ki tudjuk szelektálni. És nyilván jobb érzés így rájönni, mint ha már elköteleződtünk volna mellette.

 

Reklámozzuk magunknak a feladatot: Én a magam részéről azt érzem sokszor, hogy a tale promóim nem is az olvasóknak, hanem magamnak szólnak. Rájuk nézek, és kedvet kapok tőle a történethez, és mindig felmerül bennem, hogy de jó lenne már haladni vele végre. Sokkal jobb érzés így nekiállni, mint ha azt mondaná az ember, hogy „oké, essünk túl rajta”. Szóval fontos, hogy felkeltsük a saját magunk érdeklődését a téma iránt.

 

Állítsunk fel prioritásokat: Ha összeírjuk a napi teendőinket (és szerintem érdemes megtenni, hiszen nekem például nagyon le tudja redukálni az üresjáratok számát, ha tudom, mihez kezdjek magammal), akkor válasszunk ki néhány (lehetőleg korlátozott számú) fontosabb feladatot, és külön emeljük ki őket. Tűzzük ki célnak, hogy az adott feladatokat a nap végéig végezzük el. Belsky az ötös számot jelöli meg ehhez a gyakorlathoz, én kicsit rugalmasabban kezelem, és a becsült időtartamok alapján számolom, hogy mennyi legyen az adott napon a „kötelező feladat”.

 

Jegyezzük fel magunknak a haladás nyomait: Dokumentáljunk minden, már elvégzett feladatot, hogy a nehezebb időkben rájuk tudjunk pillantani, és lássuk, mennyi akadályt küzdöttünk már le az út során. Én semmit nem élvezek jobban, mint átfirkálni a több órán át tartó feladatokat, amikor végeztem velük, és ez az erő megmarad a papíron akkor is, ha már kevésbé friss az élmény. Azóta már visszafogottabban csak pipálgatok, mivel:

 

Fontos, hogyan néz ki a munkakörnyezetünk: Engem például egy új kis határidőnaplónak kinevezett füzetecske is nagyon tudott motiválni, hogy belefogjak a dolgokba. De lehet az akármi: színes filccel jegyzetelés, színes/mintás papír, vagy bármi, máris jobb kedvvel állunk neki a teendőknek. Képzeljük el például, hogy egy olyan szobában írjuk és forgatjuk a tale-ünket, ami tele van dekorálva a történetünk szereplőivel, mintha filmplakátok lennének. Szerintem máris mindenki kedvet kapna ahhoz, hogy elmélyüljön a történetében. Én is megtettem volna, ha nem sajnálnám a festéket a szinte teljesen fekete poszterekre :D

 

A közösség ereje – elszámoltathatóság: A közösségnek nagy szerepe van egy-egy projekt megvalósulásában. Ha az alkotó látja, hogy érdeklődnek munkája iránt, mi több, elvárják, hogy lássák az előre haladást, ő maga is sokkal motiváltabb lesz. Ilyen szempontból a Kémkedő Kedd és az ehhez hasonló „Ezen dolgozom” témák az oldalon remek lehetőséget nyújtanak, tessék kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket!

 

Rengeteg, ehhez hasonló önmotivációs tanácsot olvashattok még a könyvben, és ezen felül néhány alapvető dolgot is leír, amiket szerintem a legtöbben már tudtunk/tapasztaltunk, viszont csak tudat alatt, és sokkal hatásosabban is felhasználhatnánk ezeket a tényeket, ha tudatosítanánk magunkban.

 

Hüllőagy: egy hosszas leírás után, hogy az evolúció során hogyan alakult a különböző emlősök és hüllők agya, Belsky finoman közli, hogy az embernek is hüllőagya van. Ez annyit tesz, hogy mielőtt leadnánk a munkánkat, hirtelen elbizonytalanodunk benne. Úgy érezzük, annyira rossz, hogy inkább tűzre lenne való, mintsem publikálásra, viszont az utólagos foldozgatások már nem szoktak jobb eredményre vezetni. Ha felismerjük, mikor ilyen reakcióink vannak, próbáljunk felülkerekedni rajta, és igenis adjuk be azt a munkát, ha már ennyit szenvedtünk vele!

 

Álmodozó – cselekvő – megvalósító: ez lényegében három embertípust jelöl.

Az álmodozó folyton ötleteket gyárt, viszont ahelyett, hogy elkötelezné magát egy mellett, és nekiállna kidolgozni, inkább egy újabb ötletet kezd hajkurászni (amiről Belsky egyébként leírja, hogy nagyon egészségtelen a projekt kivitelezése szempontjából, mivel az új ötlet csak hátráltatja a már folyamatban lévőnek a megvalósítását).

A cselekvő ezzel szemben sokkal inkább a kivitelezés megszállottja: ő kevés/kevésbé minőségi ötlettel áll elő, de azokat végigviszi.

A megvalósító olyan típus, aki képes mindkét személyiséggel is bírni, viszont őket se irigyeljük, mivel nagyon leterhelő egyetlen embernek elvégezni mindkét részét a munkának.

A három típus ismertetésének az a célja, hogy miután saját magunkról megállapítottuk, melyik csoportba tartozunk, azután olyan partnert válasszunk a projekt elvégzéséhez, akiről tudjuk, hogy kiegészítjük egymás képességeit.

Egy álmodozó és egy cselekvő jó párost alkothat, a megvalósítók pedig mindkét féllel meg tudják valósítani a sikeres munkát, hiszen azt az ént hozzák ki belőlük, amelyikre épp szükség van.

Az eltérések miatt természetesen lehetnek viták, mivel az álmodozó sorra gyártja az ötleteit, és azonnal szerelembe is esik velük, lila köd és mézes hetek, ezzel szemben a cselekvőknek sokkal tovább tart megkedvelni egy-egy ötletet, de aztán a végletekig kitartanak mellettük. Ezt az ellentétet viszont ne rossz dologként éljük meg, hiszen az álmodozónak csak hasznára válhat, ha a cselekvő egy kicsit szkeptikusabban hozzáállva ötletéhez először a gyenge pontjait próbálja kiküszöbölni.

 

És számomra a leginkább hatékony a „reagáló munkamenet” mellőzése lenne, viszont képtelen vagyok rávenni magamat. Ennek a lényege, hogy ha fent vagyunk valamilyen közösségi oldalon, vagy bárhol, ahol el tudnak minket érni, onnantól „kiszolgáltatottá válunk”. Mert ha valaki ír/hív/füstjelez, akkor máris arra koncentrálunk, és kizökkenünk épp aktuális projektünkből. Ez nagyon sok holtidőt eredményez, ezért fontos lenne, hogy iktassunk be a napunkba olyan időszakokat, amikor nem vagyunk elérhetőek, és inkább olyankorra időzítsünk egy gyors üzenet/e-mail/barlangrajz olvasást, amikor várhatóan nem követi a már befutottakat még több.

Ezt az ötletet én fenntartásokkal kezelem, hiszen nyilván hatékonyabb lenne a munka, de van az a munkatempó és töménység, amit egyszerűen már muszáj hígítani. De inkább hallgassatok Belsky-re, mint rám :D

 

Ha pedig az eddig leírtak alapján még mindig nem kaptatok volna kedvet ahhoz, hogy elolvassátok, elárulom, hogy olyan gyöngyszemek is vannak benne, mint a mindenki által ismert közmondás: Csak apálykor derül ki, ki az, aki meztelenül úszott.

 

Jó olvasást kívánok hozzá, és minél több megvalósuló ötletet!

 

TimMac

 

Matt, 2017.06.18 13:14. 5 hozzászólás· 338 megnyitás
Hozzászólások
69 #1 Bellatrixy
- 2017. június 18. 15:22:27
Nahát, amikor elkezdtem olvasni a cikket, úgy éreztem magam mint valami topshop reklámban, ami igencsak megmosolyogtatott(a lehető legjobb értelemben), de azért természetesen tovább olvastam. :D És meg kell, hogy mondjam, a felmerülő problémáknál egyből magamra ismertem. :D Csak halogatok, a kezdetekben lévő hatalmas motivációm - sims tales esetében például- lassan de biztosan elszublimál az éterbe. Szóval számomra mindenképpen hasznos lehet, amint lesz egy kis időm - és nem bukok meg a holnapi szóbeli érettségimen XD- akkor mindenképp belenézek, nagyon köszönöm az ajánlót! ^^
~ Ja és első kommentem a új oldalon, kellő áhítattal írtam :3~
23 #2 Gregoretta Samsa
- 2017. június 18. 16:35:35
Hasznos volt ez a cikk, lehet, hogy utánanézek majd a könyvnek :) Köszi, TimMac, TimMac és TimMac :D

Bellatrixy, neked meg sok sikert az érettségihez!
69 #3 Bellatrixy
- 2017. június 18. 17:47:21
Köszönöm szépen! ^^
32 #4 TimMac
- 2017. június 18. 20:24:58
Pontosan ezért küldtem be anno ezt a cikket, mert éreztem, hogy sokak hasznosnak érezhetik az itteniek közül, remélem így lesz :) Én élveztem olvasni, úgyhogy tényleg csak ajánlani tudom.

Trixy neked sok sikert holnap!
UI: nem tudom, mennyire legális ilyet írni, de könyvesboltban nem lehetett beszerezni... mármint én előjegyeztem, meg szerintem az évfolyamunkról még elég sokan, de azóta se jött válasz e-mail, hogy érkezett volna még belőle, úgyhogy... internetről beszerezhető...
3 #5 Matt
- 2017. június 18. 21:46:12
Rám férne a megvalósítás és a motiváció is, úgyhogy tuti, beszerzem ezt a könyvet, vagy... ahogy írja TimMac, onnan beszerzem. :D Köszönöm szépen a hasznos cikket!

Trixynek egy nagy kalappal. Kitartást! ;)
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Bejelentkezés
 
 
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
©
Magyarítások
Jelenlévők


Felhasználók
· Online vendégek: 2

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 152
· Legújabb tag: ayumi93